Monday, September 22, 2014

életem

első podcastje remekül sikerült, de sajnos elfelejtettem, hogy se köhögni, se affektálni nem illik közben

Sunday, September 21, 2014
könnyen elképzelhető, hogy a képen látható hosszúkás fejű, konszolidált nő, a rosszabb napjain marhapörköltet ásít a máramarosi húsüzlet nejlonszatyrába a Szekszárd-Budapest távolsági járaton, majd a mutatványát, immár nejlonszatyor nélkül, megismétli a Népligetnél is, csatakrészeg fradista tenyészbikák elismerő pillantásától kísérve. ma nagyon rossz napja volt. 

könnyen elképzelhető, hogy a képen látható hosszúkás fejű, konszolidált nő, a rosszabb napjain marhapörköltet ásít a máramarosi húsüzlet nejlonszatyrába a Szekszárd-Budapest távolsági járaton, majd a mutatványát, immár nejlonszatyor nélkül, megismétli a Népligetnél is, csatakrészeg fradista tenyészbikák elismerő pillantásától kísérve. ma nagyon rossz napja volt. 

Saturday, September 20, 2014

túl-lány

egyetlen magassarkú cipőm van. a ballagásomra vettem, ami 10 évvel ezelőtt volt. a cipő azóta egyszer sem volt rajtam, de ma muszáj lesz felvennem. ha holnap nem jelentkeznék, akkor ez a valószínűtlenül napos szeptemberi szombat minden bizonnyal a balesetin ért véget.

Tuesday, September 9, 2014

nagyon

sokat lehet tanulni az emberekről egy Blahától a Mechwartig végigcsuklott villamosúton. 

Monday, August 11, 2014

követ egy férfi

félig csukott szemmel, és teljesen ködös aggyal sétálok az iroda felé, és egyszer csak azt veszem észre, hogy követ egy férfi. felgyorsítok, gyorsít, lelassítok, lassít, és ez így megy nagyjából a Fényes Elek utca körút felőli végétől a Petrezselyem utca végig. mindig erre járok, mert éppen útba esik a kedvenc reggelizőhelyem, a csodás Josephine Bakery. a sütizést hívjuk egyébként reggelinek a kolléganőmmel. fényes nappal van, tele az utca emberekkel, ezért miután lepörgetem az összes lehetséges módot, ahogy a férfi le tudna mészárolni, kicsit megnyugszom, mert ennyi járókelőből csak lesz egy, aki megment. persze ezután rögtön eszembe jut, hogy nem lesz, és különben is, mi van ha csak megbök egy éces tűvel, vagy megfertőz ebolával, az úgysem derül ki azonnal. a férfi szorosan a nyomomban sétál, és minden autónál elidőz egy kicsit, vagyis számomra teljesen nyilvánvalóan csak megvárja, amíg kevésbé forgalmas területre tévedek a kietlen második kerületben, addig meg rejtőzködik, hogy legalább másoknak ne legyen feltűnő a dolog. egy idő után, ami kevesebb, mint másfél perc, tekintve az említett utcák hosszúságát, meg azt a tényt, hogy nagyon sietek, mert késésben vagyok, szóval egy idő után annyira felidegesítem magam azon, hogy pont engem szúrt ki magának ez a szerencsétlen, hogy úgy döntök, megállok, és mondok neki valami csúnyát és remélhetőleg elég hangosat ahhoz, hogy mások figyelmét is felhívjam kilátástalan helyzetemre. veszek egy nagy levegőt, megállok, és már épp nyitnám a szám, hogy ordítani kezdjek, amikor észreveszem, hogy a férfi, aki követ, igazából egy parkolóőr.

(ilyenkor tényleg fogalmam sincs, hogy húztam le különösebb gond nélkül majd 29 évet.)

Friday, June 20, 2014

eléggé

örülök, hogy épp most romlott el a mosógép, mert ráfért volna a konyhára egy felmosás. nekem nem volt túl sok kedvem hozzá, viszont a gépből kizúduló özönvíz szerencsére megoldotta helyettem

Friday, June 13, 2014
kimostam végre a kedvenc pólóm. kár volt

kimostam végre a kedvenc pólóm. kár volt

Tuesday, May 20, 2014

nagyon

megennék valamit, de rendelés közben elbizonytalanodom, és mégis inkább mást választok, amit nyilván már abban a másodpercben megbánok, mert onnantól kezdve természetesen csak az eredetileg is kiszemelt kajára tudok gondolni. felhívnak, hogy most éppen nem tudják kihozni amit rendeltem, kérjek valami mást. nyilván elrontom a hőn áhított kaja nevét, és egy harmadik dolgot kérek, pedig jelenleg ott tartok, hogy csak és kizárólag azt akarom ebédelni, amit eredetileg rendeltem. néha tényleg annyira, de annyira nehéz magammal

Saturday, February 15, 2014

ma beöltözős buliba megyek

világfájdalomnak öltöztem

Thursday, January 23, 2014

reggel

óta kocsonyaszagot érzek. ez vagy valami szörnyű betegség előjele, vagy elhagytam egy darabot a szobában a reggeli füstölt húsból